Általános Fül -Orr Gégészeti betegségek

A leggyakoribb fül -orr gégészeti betegségek általános leírása, a teljesség igénye nélkül

Hallójárat vagy külsőfül gyulladás

Hallójárat (külsőfül) gyulladás

A gyulladása a külsőfület, hallójáratot boritó bőrszakaszának fertőzése Általában nyáron jelentkezik, mivel ilyenkor gyakran víz alatt van a fülünk. Ettől a fülünk az irritációtol nehezebben áll ellen a kórokozóknak.

Külsőfül gyulladást a hallójárat fültisztító pálcával történő tisztítása is okozhat. Általában baktérium okozza a fertőzést, ritkábban gombák állnak a háttérben.

Jellegzetes tünetei vannak a hallójárat gyulladásnak, pár óra vagy 1-2 nap alatt kialakul a fülfájás, amely a hallójárat porcának megnyomására fokozódik.

A hallójárat gyulladás sajnos általában lassan gyógyul, és meglehetősen kellemetlen fájdalommal járhat. A gyógyulás 1-2 hétig is eltarthat!

Mindegy, hogy mi okozta a hallójárat gyulladást, az egyik legfontosabb, hogy víz ne érje a fület a gyógyulási szakban.

Akut, hirtelen fellépő középfülgyulladás

Akut (heveny) középfülgyulladás

Általános tudnivalók

A heveny középfülgyulladás a dobhártya mögötti terület fertőzéses állapota. Sokkal gyakrabban fordul elő gyermekkorban, mint idős korban.

Okozhatja az orrmandula megnagyobbodása, valamint felső légúti fertőzés, és a szeles, változékony, hideg idő is.

Savós és gennyes formát különböztetünk meg.

Heveny savós középfülgyulladás

A savós középfülgyulladás oka az orrgaratban keresendő. A dobüregi légnyomás kiegyenlítése az orrgaratból induló fülkürtön keresztül történik, és ha ez a mechanizmus nem működik megfelelően, akkor a középfül üregrendszere nem kap levegő utánpótlást, és az üregben vákuum keletkezik.

A dobüregben a levegő helyét savós váladék fogja elfoglalni. Gyakran 1-2 óra alatt is kialakul, erős fájdalommal, füldugulással jár.

Heveny gennyes középfülgyulladás

A gennyes középfülgyulladás nem mindig a rossz fülkürt működés miatt alakul ki, de a fertőzést kiváltó kórokozó itt is az orrgaratból származnak, és a fülkürtön át jutnak a középfülbe. Baktérium okozta fertőzés.

A betegség tünetei és lefolyása hasonló a savós középfülgyulladáshoz, de sokkal gyakrabban társul hozzá hőemelkedés vagy láz.

A gennyes középfülgyulladás gyógykezelése megegyezik a savós középfülgyulladás kezelésével.

A középfülgyulladásnál és itt főleg a gennyes középfülgyulladásra gondolunk, a megfelelő és korai szakszerű kezelése nagyon fontos. előfordul, hogy a kezelés csak a panaszokat szűnteti meg, de váladék visszamaradhat a középfülben, ami hosszú távon hegek kialakulásához, hallásromláshoz vezethet.

Krónikus középfülgyulladás

Krónikus (idült) középfülgyulladás

A tartós középfülgyulladás, hónapok vagy akár évek óta fennálló, a dobhártya mögött elhelyezkedő üregrendszer gyulladásos állapot. Szintén két formája van, a krónikus savós és a krónikus gennyes középfülgyulladás.

Ebben az esetben is a savós típus jellemzően kisgyermekkorban fordul elő, aminek az oka a megnagyobbodott orrmandula.

A krónikus gennyes középfülgyulladás inkább felnőttkorra jellemző. A krónikus gennyes két altípusa ismert, ahol az egyik esetén egy nem megfelelően gyógyult középfülgyulladásból maradt vissza tartósan dobhártya perforáció, és így a dobüreg visszatérően vagy akár állandóan gyulladt állapotban van, emiatt folyik a fül.

A másik típusú krónikus középfülgyulladás esetén egy a dobhártyából befelé türemkedő hámzsák kezd el növekedni a dobüregben, ami hosszú távon komoly következményekkel jár.

A krónikus középfülgyulladások jellemzője, hogy csak műtéttől várható végleges javulás.

Idült savós középfülgyulladás

Idült savós középfülgyulladás esetén az orrgaratot és a középfület összekötő fülkürt működése gátolttá válik. Az automatikus dobüregi nyomás kiegyenlítése nem működik megfelelően, ezért a dobüregben vákum alakul ki. Leggyakrabban kisgyermekeknél következik be, abban az esetben, ha az orrmandula megnagyobbodik, és elzárja a fülkürt orrgarati bejáratát.

Amikor a teljes elzáródás bekövetkezik, ami néha csak pár óra alatt bekövetkezik, néha akár pár nap alatt, a középfül üregrendszeréből a levegő teljesen felszívódik, és a helyét a savó foglalja el, a dobhártya pedig kifejezetten behúzodik.

A dobüregi savó és a behúzott dobhártya lerontja a hallást. Bedugul a beteg füle, és mivel sokszor egyáltalán nem fáj, gyermekek esetében csak a gyakori visszakérdezés, illetve a figyelem hiánya az első jel, ami savós középfülgyulladásra utal.

Pontos diagnózisát a beteg panaszai és a fül-tükri kép alapján lehet felállítani. Alaposan át kell tekinteni az orrgaratot a fülkürt elzáródásának okát keresve.

Idült gennyes középfülgyulladás

Az idült gennyes középfülgyulladásnak két altípusát különböztetjük meg:

  • az ún. mesotympanalis krónikus középfülgyulladást
  • és az úgynevezett cholesteatomás krónikus középfülgyulladást

Idült mesotympanalis középfülgyulladás

Általában úgy jön létre, hogy egy akut középfülgyulladás során kilyukadt dobhártya nem hegedt be magától. Tartós dobhártya perforáció alakul ki. A lyukon keresztül a középfül ürege visszatérően vagy állandóan megfertőződik, emiatt a fül folyik. A betegek hallása a dobhárty perforáció miatt nem jó, folyamatosan romlik.

Fájdalom ritkán van.

Idült cholesteatomás középfülgyulladás

A cholesteatoma típusú középfülgyulladás nem egy korábbi akut gennyes középfülgyulladás után jön létre. Kialakulásának pontos mechanizmusa, a mai napig nem igazán tisztázott.

A középfül üregébe elszarusodó laphám kerül, ez maga a cholesteatoma. Itt a vákum a dobhártya bizonyos, jellemzően a felső kisebb, vékonyabb részét részeit elvékonyítja, és mintegy zsákszerűen beszippantja. Eleinte ez csak öblöt képez, később a zsák tovább nőhet. A zsákot bélelő laphám által termelt szaru nem tud a zsákból kiürülni, így az tovább növeli annak méretét. Be fertőződhet, ami aktív gyulladást hozhat ezzel létre.

Fül előtti sipoly

Fül előtti sipoly - Preauricularis fistula

A fül előtti sipoly egy fejlődési rendellenesség. Az elváltozás oka egy a fülkagyló környéki, a bőr alatt található vakjárat, tömlő. Leggyakrabban a fül előtt nyílik a külvilág felé, ritkább esetben a fül körül máshol alakul ki.

Önmagában a sipoly egy ártalmatlan jelenség, viszont gyakran felülfertőződik,ami ilyenkor váladékozik, fájdalmassá válik, a környékbeli bőr megduzzad, piros lesz.

A sipoly megoldása műtéti. Néha előfordulhat kiújulás, ami a nem tökéletes kiírtás miatt fordulhat elő. Ennek oka az, hogy nehéz megállapítani a tömlő pontos határát.

Fülzúgás

Fülzúgás (tinnitus)

A „tinnitus” kifejezés, a „fülzúgásnak” vagy „fülcsengésnek” nevezett jelenség orvosi megfelelője. A zavaró hang lehet az egyik, vagy mindkét fülben, de gyakori, hogy a beteg a fejében, középen hallja a hangot.

A hang lehet magas, közepes vagy mély frekvenciájú, lehet egy, de nem ritkán kettő vagy több komponensből, hangból álló fülzúgás.

Lehet tovább a hang még folyamatos, lehet változó erősségű, hol eltűnő, hol erősödő. Bármelyik életkorban előfordul, különösen gyakori hangos zajbehatást követően.

két csoportra osztjuk a fülzúgást:

Objektív tinnitusra, ahol a beteg fülzúgása akár más ember által is hallható, csak megfelelő erősítést követően. Ebben az esetben ténylegesen van egy, a zajt, fülzúgást kiváltó hangforrás a szervezetben.

Szubjektív tinnitusra, ahol értelemszerűen nincs valóságos hangforrás, a fülzúgás érzet mögött nincs valódi hangjelenség.

Objektív tinnitus

Vaszkuláris eredetű fülzúgás vagy pulzus szinkron fülzúgás:

Oka érszűkületek. Elsősorban a nyaki és a gerincoszlop fő verőerei és a szívet érintő bizonyos betegségek esetén alakul ki. A kóros áramlás hangjai a fül felé vezetődhetnek. Normál esetben ez a pulzus nem hallható.

Kóros összeköttetés áll fenn a fül környéki artériák és vénák között.

Szerzett eredetű

A szerzett, kóros összeköttetések legnagyobb részét bizonyos tumorok okozzák. Ebben az eseteben a beteg gyenge vagy ütő hangként írják le a fülzúgást. Ezzel egy időben gyakran halláscsökkenés is jelentkezik.

Artériás eredetű

Okai között a merev falú, nyaki fő verőér illetve annak szűkülete okozza. Előfordulhat az is, hogy a belső hallójáratban lévő érhurok nyomja a VIII. (vestibuloconchlearis) agyideget. A diagnozisban az MRI és MR-angiográfia (MRA) ad kikerülhetettlen segítséget.

Vénás eredetű tinnitus

Vénás eredetű fülzúgás oka lehet magas vérnyomás. Valamint lehet más a koponyával és a vénával összefüggő jelenség a kiváltó ok. A fülzúgás általában egyoldali.

Szubjektív tinnitus

Ebben az esetben a beteg olyan hangot észlel, amelynek nincs valós hangforrása. A fülcsengés, zúgás, ….stb. érzése a dobhártyától a hallókéregig terjed, mint abnormális jelenség keletkezik, és nem hallható más által.

Fülészeti okok

Hallójárat elzáródás - A hallójárat elzáródása fülzsírdugó vagy hámdugó, külső hallójárat gyulladás következtében kialakult fülzúgás.

Otitis media - középfülgyulladás - Az elhúzódó középfülgyulladástól fellépő fülzúgás.

Otosclerosis - A nagyothallók 7-10%-át érint a fülzúgás jelenség.

Presbyacusis (időskori nagyothallás) - Főleg a magas hangok területén jelentkezi, idegi hallásromlás. Az esetek majdnem a háromnegyedében a halláscsökkenéshez fülzúgás is társul.

Zajkárosodás - A hirtelen fellépő erős hanghatás, mint robbanás, dörejártalom, lövés hatására létrejövő akut zajártalmat, illetve a tartósabb éveken keresztül fennálló, tartós zajterhelésre kialakuló, mindkét fület érintő nagyothalláshoz vezető krónikus zajártalomtól. Mind a kettőhöz csatlakozhat fülzúgás.

Meniere-betegség - A Meniere betegségben majdnem mindig észlelhető fülzúgás.

Hirtelen halláscsökkenés - Leggyakrabban érelzáródás vagy vírusfertőzés áll a háttérben. A hirtelen hallásromláshoz gyakran társul fülzúgás, kezdete gyakran összekapcsolható a halláscsökkenés kezdetével.

Anyagcsere rendellenességek

  • Pajzsmirigy alul vagy felülműködése (hypothyreosis, hyperthyreosis)
  • Magas vérzsír szint (hyperlipidaemia)
  • Vitamin hiány

Kardiovaszkuláris betegségek - A szív- és érrendszeri betegségek számos esetben járnak együtt tinnitussal, mivel ronthatják a belsőfül keringését.

Hematológiai betegségek - A keringés a vér áramlási, tulajdonságai változásaival okoznak fülzúgást. Ilyen panaszt okoz a vérszegénység vagy a vörösvérsejtek felszaporodása.

Neurológiai (idegrendszeri) eredet

  • Fejsérülések
  • Meningitis - Lezajlása után gyakran marad vissza fülzúgás.
  • Sclerosis multiplex - A tünetek között szerepelhet fülzúgás.

Gyógyszerhatás által kiváltott fülzúgások

Rágóizületi rendellenességei

Pszichiátriai okok

A fülzúgás hátterében pszichiátriai kórképek is állhatnak, depresszió, szorongás, …stb.

A fülzúgás kivizsgálásaí

A fülzúgás kivizsgálása a vélt kiváltó októl függően, akár több vizsgálat sorozatot is igényelhet. Nem csak a fül- orr- gégész, hanem más szakmák segítségére, képalkotó és egyéb vizsgálatokra is szükség lehet.