Szédülésdiagnosztika - Otoneurológia
Az egyensúlyszerv vizsgálata, szédüléssel járó tünetek diagnosztikája.
A szédülést egy egyes esetekben nehéz kezelni, egyes esetekben azonban egyszerű a megoldás. A szédülések egy része ártalmatlan, de egy súlyos betegség jele, tünete is lehet.
A legbiztosabb az, ha a hirtelen fellépő és heves szédüléses rosszullétet komolyan vesszük és szakember segítségét kérjük.
Már egy kis szédülés is egy alapvetően kellemetlen érzet. Vannak azonban igen csak kellemetlen szédülések, ezek általában egy betegség tüneteként jelentkeznek.
Amennyiben szédüléssel járó tüneteket tapasztal, akkor jó helyen jár, feltétlenül vegye fel velünk a kapcsolatot, írjon e-mailt, vagy hívjon telefonon!
Rendelési idő
Dr. Szűcs Enikő - Felnőtt és gyermek Fül -Orr Gégész Szakorvos
- 1500 - 1900
- megbeszélés szerint
Mitől és miért szédülünk?
Sokszor nehéz a választ megtalálni. Mivel különböző betegségek és állapotok befolyásolják, ezért sokféle szakember foglalkozik a szédülés kialakulásával és okaival, úgymint a háziorvos, neurológus, fül-orr-gégész szakorvos, vagy akár belgyógyász, szemész orvos.
Perifériás, egyensúlyszervi eredetű szédülések
Abban az esetben amikor a belsőfülben lévő egyensúlyszervünk az úgynevezett labyrinthus az oka a szédülésünknek, perifériás eredetű szédülésről beszélünk.
- helyzetváltoztatás hatására kialakuló forgó jellegű szédülés - Beningnus paroxismalis positionalis vertigo (BPPV)
- egy-két óráig tartó nagyon heves, forgó jellegű szédüléses roham jelentkezik egyoldali halláscsökkenéssel és általában mély hangú fülzúgással - Meniére betegség
- az egyik oldali egyensúlyszerv idege gyullad be, és hirtelen kezdettel napokig tartó, forgó jellegű, fokozatosan múló szédülést okoz - Neuronitis vestibularis
Egyéb perifériás okok
Egyéb, ritkán előforduló kórképek is lehetnek a kiváltó okok között, úgy mint az egyensúlyszerv idegének tumora, belső fül gyulladása, műtét utáni belsőfül károsodások, egyensúlyszerv károsodás …stb.
A szédülő beteg vizsgálata
A betegvizsgálata során első annak tisztázása, hogy egyensúlyrendszeri betegség, vagy más betegség áll a tünetek hátterében.
I. - Spontán nystagmus vizsgálata - a szemmozgásokon keresztül mutatja az egyensúlyszerv éppen aktuális működési állapotát az agyidegpályák reflexein keresztül.
II - Statokinetikus próbák - az egyensúlyszerv és a mozgató izomrendszer kapcsolatáról adnak információt az orvosnak.
- Romberg próba
- Bárány próba
- Vakjárás vizsgálat
- Unterberger vizsgálat
III. - Pozícionális nystagmus vizsgálata - fej és a test egymáshoz viszonyított helyzetét változtatva vizsgáljuk
- Dix-Hallpike manőver
- Halmágyi-teszt végzése
IV. - Vestibuláris ingerléses vizsgálatok - a jobb és a bal oldali egyensúlyozó szervünket külön-külön ingerelhetjük, míg a forgatásos vizsgálatok egyszerre ingerlik a két egyensúlyozó szervünket.
A szédülő beteg kezelése
Gyógyszerek: A szédülésre először általában tüneti gyógyszereket alkalmaznak, amelyek a szédülést csökkentik. A szédülés pontos okának felderítése után, célzottan a diagnózis ismeretében kap a beteg gyógyszereket.
Életmódbeli tanácsok: Bizonyos esetekben segítség lehet az egészséges életmód követése: séta, torna, helyes étkezés.
Egyensúlyt erősítő gyakorlatok: Szédüléssel járó betegségben segítenek a rehabilitációs tornagyakorlatok.